A feketecsőrű gólya (Ciconia boyciana)

A feketecsőrű gólya (Ciconia boyciana) megjelenése, jellemzői

A feketecsőrű gólya a gólyafélék családjába tartozó, impozáns madárfaj, mely Eurázsia keleti és déli területein honos. Magyarországon ritkaságnak számít, csupán kóborló példányok bukkannak fel.

Méret és testfelépítés:

• A legnagyobb gólyafaj, testhossza elérheti a 150 cm-t, szárnyfesztávolsága pedig akár 230 cm is lehet.
• Magas, karcsú testalkatú, hosszú nyakkal és lábakkal.
• Súlya 4-6 kg között változik.

Tollazat színezete:

• Tollazata tiszta fehér, kivéve a szárnyvégeket és a farktollt, melyek feketék.
• Feje és csőre fekete.
• Vörös lábai hosszúak és karcsúak.

Csőr és lábak:

• Erős, hosszú csőre fekete színű.
• Vörös lábai hosszúak és karcsúak, melyekkel hatékonyan járkál a mocsarakban és sekély vizekben.

Szárnyak és repülés:

• Szárnyai szélesek és erősek, melyek lehetővé teszik a hosszabb távú repülést.
• Repülése kecses és erőteljes.

Várható élettartama:

• Fogságban akár 30 évig is élhetnek.

Egyéb jellemzők:

• A feketecsőrű gólya magányos vadász, elsősorban halakkal, kétéltűekkel és rákokkal táplálkozik.
• Fészküket fákra építi, és monogám párként élnek.
• Vonuló madár, telelni Afrikába vándorol.

Magyarországi előfordulás:

Magyarországon ritka kóborló fajnak számít, elsősorban a keleti országrészben észlelték. Főként tavak, mocsarak és folyók mentén bukkan fel.

Természetvédelmi státusz:

A feketecsőrű gólya globálisan veszélyeztetett fajnak minősül. Magyarországon fokozottan védett.

Felismerés:

A feketecsőrű gólya összetéveszthető a fehér gólyával, de nagyobb mérete, fekete csőre és szárnyvégei alapján könnyen elkülöníthető.

A feketecsőrű gólya (Ciconia boyciana) elterjedése, előfordulása

A feketecsőrű gólya (Ciconia boyciana) Délkelet-Ázsiában, Szibériában, Mandzsúriában, Japánban, a Koreai-félszigeten és a Fülöp-szigeteken honos. Természetes élőhelyei a mérsékelt övi erdők, édesvizű mocsarak és tavak, valamint szikes lagúnák.

Főbb előfordulási területek:

• Oroszország: Szibéria keleti és déli területei
• Kína: Mandzsúria, Északkelet-Kína
• Mongólia: Országszerte
• Észak-Korea: Hegyvidéki területek
• Dél-Korea: Mochsarak és tavak
• Japán: Hokkaidó szigete
• Távol-Kelet: Oroszország távol-keleti területei
• Fülöp-szigetek: Luzon sziget

Vonuló faj:

A feketecsőrű gólya vonuló faj, telelni Délkelet-Ázsiába vándorol, főleg Indiába, Pakisztánba és Mianmarba.

Magyarországon ritkaságnak számít:

Hazánkban kóborló példányok bukkannak csak fel, főként a keleti országrészben.

Élőhelyeinek elvesztése és degradációja:

A feketecsőrű gólya élőhelyeinek elvesztése és degradációja a faj legnagyobb veszélyforrása. A mocsarak lecsapolása, a rizsterületek bővítése és a vízszennyezés mind hozzájárul a populáció csökkenéséhez.

Védelmi erőfeszítések:

Számos védelmi erőfeszítést tesznek a feketecsőrű gólya állományának megőrzése érdekében. Ezek közé tartozik az élőhelyek védelme, a faj szaporítását célzó programok és a tudatosságnövelő kampányok.

Rendszertani besorolása

Életmódja

Társas élet:

• A feketecsőrű gólya általában magányos vadász, de a költési időszakban párban él, és kisebb csoportokban is összegyűlhet táplálkozni vagy pihenni.
• Nem épít kolóniákat, mint a fehér gólya.

Szociális viselkedés:

• A feketecsőrű gólyák hangosak és kommunikálnak egymással különféle hívogató hangokkal és testbeszéddel.
• A párok udvarláskor bonyolult táncokat adnak elő.
• Agresszívan védik fészküket és fiókáikat a ragadozóktól.

Mozgás:

• A feketecsőrű gólyák hosszú lábaikkal hatékonyan járkálnak a mocsarakban és sekély vizekben.
• Erős szárnyaikkal képesek nagy távolságokat repülni.
• Főleg gyalogosan táplálkoznak, de úszni is tudnak.

Territórium:

• A feketecsőrű gólyák nem védenek nagy territóriumot, de általában van egy kedvenc táplálkozási területük.
• A költési időszakban a párok agresszívan védik a fészküket és a közvetlen környezetét.

Alkalmazkodó képességek:

• A feketecsőrű gólya meglehetősen alkalmazkodóképes faj, és képes alkalmazkodni a változó élőhelyi körülményekhez.
• Különféle táplálékot fogyaszt, beleértve a halakat, kétéltűeket, rákokat, rovarokat és apró emlősöket.
• Képes hosszú távolságokat vándorolni a táplálékforrások után.

Veszélyeztetések:

• A feketecsőrű gólya élőhelyeinek elvesztése és degradációja a faj legnagyobb veszélyforrása.
• A vadászat és a mérgezés szintén fenyegeti a populációt.

Védelmi erőfeszítések:

• Számos védelmi erőfeszítést tesznek a feketecsőrű gólya állományának megőrzése érdekében. Ezek közé tartozik az élőhelyek védelme, a faj szaporítását célzó programok és a tudatosságnövelő kampányok.

A feketecsőrű gólya (Ciconia boyciana) táplálkozása

Jellemzői:

• A feketecsőrű gólya ragadozó madár, mely hosszú, erős csőrével és éles karmaival fogja zsákmányát.
• Gázlómadár, így sekély vízben, mocsarakban és lápos területeken vadászik.
• Főleg látásra táplálkozik, de a vízben rejlő zsákmányt tapintás alapján is meg tudja találni.

Táplálékforrások:

• A feketecsőrű gólya változatos táplálékot fogyaszt, de főleg halakkal, kétéltűekkel, rákokkal és rovarokkal táplálkozik.
• Ezen kívül apró emlősöket, hüllőket és madarakat is fogyaszt.
• A táplálékforrások szezonalitása befolyásolja a gólyák táplálkozását.

Táplálkozási szokások:

• A feketecsőrű gólyák általában magányosan vadásznak.
• Gyakran lassan járkálnak a vízben, és csőrükkel a víz felszínét pásztázzák zsákmány után kutatva.
• Amikor zsákmányt észlelnek, gyorsan lecsapnak rá, és csőrükkel megragadják.
• Nagyobb zsákmányt a vízből a szárazföldre visznek, és ott darabolják fel.

Táplálkozását befolyásoló tényezők:

• A táplálékforrások elérhetősége a legfontosabb tényező, ami befolyásolja a feketecsőrű gólya táplálkozását.
• Az időjárási körülmények is befolyásolhatják a táplálkozást, például a hideg időjárás miatt nehezebb lehet zsákmányt találni.
• A ragadozók, mint a rókák és a sasok, szintén befolyásolhatják a gólyák táplálkozását.

Fontos szerepe a táplálékláncban:

A feketecsőrű gólya fontos szerepet játszik a táplálékláncban, mivel segít szabályozni a halak, kétéltűek, rákok és rovarok populációját.

A feketecsőrű gólya fészkelőhelye

Elhelyezkedés:

A feketecsőrű gólya magányos fészkelő, és fészkét általában magas fákra, ritkábban sziklákba építi. Kedveli a nyílt területeket mocsarakkal, tavakkal vagy folyókkal a közelben. Fészkét gyakran ugyanazon a helyen építi évről évre.

Fészek jellemzői:

A fészek nagy és masszív, ágakból, gallyakból és vízi növényekből készül. A belső részét puha anyagokkal, fűvel, mohával és tollakkal béleli. A fészek átmérője akár 1,5 méter is lehet, magassága pedig elérheti a 2 métert.

Környezet:

A feketecsőrű gólya fészkelőhelyének környezetében nyílt vízi területeknek kell lenniük, ahol táplálkozni tud. A fészkelőhelynek csendesnek és zavartalannak kell lennie, távol az emberi tevékenységtől.

Fészeképítés:

A fészeképítést a pár közösen végzi. A hím gyűjti az ágakat és a gallyakat, a tojó pedig ezeket rendezi el és béleli a fészket. A fészeképítés több hétig is eltarthat.

Tojásrakás:

A tojó általában 2-4 tojást rak, melyek fehér színűek és barna foltokkal tarkítottak. A tojások kotlási ideje körülbelül 35 nap.

Veszélyeztető tényezők:

• A feketecsőrű gólya fészkelőhelyeinek elvesztése és degradációja a faj legnagyobb veszélyforrása. Ez a folyamat az erdők kivágása, a mocsarak lecsapolása és a vizes élőhelyek szennyezése miatt következik be.
• Az emberi zavarás szintén fenyegetheti a fészkelő párokat.
• A ragadozók, mint a rókák, a varjak és a héják, is veszélyt jelentenek a tojásokra és a fiókákra.

Mit tehetünk a fészkelőhelyek védelméért?

• Támogassuk a vizes élőhelyek védelmét célzó kezdeményezéseket.
• Kerüljük a zavaró tevékenységet a mocsarak és tavak környékén a költési időszakban.
• Támogassuk a feketecsőrű gólya védelmét célzó szervezeteket.
• Terjesszünk tudatosságot a fajjal és élőhelyével kapcsolatosan.

Mindenki tehet valamit a feketecsőrű gólya fészkelőhelyeinek védelméért. Még a kis lépések is összeadódnak, és nagy hatással lehetnek a faj jövőjére.

Szaporodása

Párzási időszak:

A feketecsőrű gólya párzási ideje februártól májusig tart. A párok ekkor udvarolnak egymásnak, és bonyolult táncokat adnak elő. A hím csőrében füvet vagy gallyat hordoz, és azt a tojó elé ejti. A tojó ha elfogadja az udvarlást, akkor párosodnak.

Fészkelés:

A fészeképítésről már az előző válaszomban írtam. A tojó általában 2-4 tojást rak, melyek kotlási ideje körülbelül 35 nap. A kotlást mindkét szülő végzi felváltva.

Szaporodási szokások:

A feketecsőrű gólya monogám faj, és a párok általában több évig is együtt maradnak. A fiókák kikelés után vakok és tehetetlenek. A szülők etetik és gondozzák őket, amíg el nem érik a röpképességet. A fiókák körülbelül 60 napos korukban hagyják el a fészket, de még további néhány hétig a szülők gondoskodnak róluk.

A szülők gondoskodása a fiókákról:

A feketecsőrű gólya szülők nagyon gondoskodóak a fiókáikkal szemben. Folyamatosan etetik őket, és védelmezik őket a ragadozóktól. A fiókák táplálására zsákmányt hoznak a fészekbe, melyet a fiókák a szülők csőréből kapnak. A szülők a fészek tisztántartására is figyelmet fordítanak, és eltávolítják a fiókák ürülékét.

Fontos szerepe a szülőknek a fiókák fejlődésében:

A szülők gondoskodása nélkül a fiókák nem tudnának túlélni. A szülők etetik, védelmezik és tanítják őket, amíg el nem érik a felnőttkort. A szülők által nyújtott gondoskodás elengedhetetlen a fiókák fejlődéséhez és a faj fennmaradásához.

Veszélyeztető tényezők:

A feketecsőrű gólya szaporodását számos tényező veszélyezteti, beleértve az élőhelyek elvesztését és degradációját, az emberi zavarást és a ragadozókat.

Mit tehetünk a feketecsőrű gólya szaporodásának elősegítéséért?

• Támogassuk a vizes élőhelyek védelmét célzó kezdeményezéseket.
• Kerüljük a zavaró tevékenységet a mocsarak és tavak környékén a költési időszakban.
• Támogassuk a feketecsőrű gólya védelmét célzó szervezeteket.
• Terjesszünk tudatosságot a fajjal és élőhelyével kapcsolatosan.

Mindenki tehet valamit a feketecsőrű gólya szaporodásának elősegítéséért. Még a kis lépések is összeadódnak, és nagy hatással lehetnek a faj jövőjére.

Fiókái

Jellemzői:

• A feketecsőrű gólya fiókái kikeléskor vakok és tehetetlenek.
• Testüket szürke pelyhek borítják, csőrük és lábuk pedig fekete.
• Körülbelül 20 napos korukban nyitják ki a szemüket, és 30 napos korukra már képesek mozogni a fészekben.

Kikelés és kezdeti fejlődés:

A fiókák körülbelül 35 nap kotlás után kelnek ki. A kikelést követően a szülők folyamatosan etetik és gondozzák őket. A fiókák a szülők csőréből kapják a táplálékot, melyet előemésztett halakból, kétéltűekből, rovarokból és más apró állatokból áll.

Etetés és gondozás:

A szülők felváltva etetik és gondozzák a fiókákat. A fiókák naponta többször is esznek, és a szülőknek keményen kell dolgozniuk, hogy elegendő táplálékot biztosítsanak számukra. A szülők a fészek tisztántartására is figyelmet fordítanak, és eltávolítják a fiókák ürülékét.

Kirepülés és elhagyás:

A fiókák körülbelül 60 napos korukban hagyják el a fészket. Ekkor már képesek repülni és önállóan táplálkozni. A kirepülés után a fiókák még további néhány hétig a szülők közelében maradnak, és tőlük tanulják meg a táplálkozás és a vadászat technikáit.

A szülők szerepe a fiókák fejlődésében:

A szülők gondoskodása nélkül a fiókák nem tudnának túlélni. A szülők etetik, védelmezik és tanítják őket, amíg el nem érik a felnőttkort. A szülők által nyújtott gondoskodás elengedhetetlen a fiókák fejlődéséhez és a faj fennmaradásához.

Veszélyeztető tényezők:

A feketecsőrű gólya fiókáit számos tényező veszélyezteti, beleértve az éhezést, a hideg időjárást, a ragadozókat és az emberi zavarást.

Mit tehetünk a feketecsőrű gólya fiókáiért?

• Támogassuk a vizes élőhelyek védelmét célzó kezdeményezéseket.
• Kerüljük a zavaró tevékenységet a mocsarak és tavak környékén a költési időszakban.
• Támogassuk a feketecsőrű gólya védelmét célzó szervezeteket.
• Terjesszünk tudatosságot a fajjal és élőhelyével kapcsolatosan.

Mindenki tehet valamit a feketecsőrű gólya fiókáiért. Még a kis lépések is összeadódnak, és nagy hatással lehetnek a faj jövőjére.

Ismertebb betegségei lehetnek

A feketecsőrű gólya, mint minden vadon élő madárfaj, számos betegségnek kitett. Ezek közül a leggyakoribbak a következők:

Vírusos betegségek:

• Madárinfluenza: Ez egy highly contagious vírusos betegség, amely súlyos légúti megbetegedést okozhat a madarakban. A feketecsőrű gólyák különösen fogékonyak a madárinfluenzára, és a betegség akár halálos is lehet.
• Newcastle-betegség: Ez egy másik vírusos betegség, amely légúti megbetegedést, idegrendszeri tünetek és halált okozhat a madarakban. A feketecsőrű gólyák is fogékonyak a Newcastle-betegségre, de a betegség általában nem olyan súlyos, mint a madárinfluenza.

Bakteriális betegségek:

• Botulizmus: Ez egy bakteriális betegség, amelyet a Clostridium botulinum nevű baktérium okoz. A botulizmus bénulást okozhat a madarakban, és akár halálos is lehet. A feketecsőrű gólyák a botulizmust szennyezett vízből vagy táplálékból kaphatják el.
• Szalmonellózis: Ez egy bakteriális betegség, amely hasmenést, hányingert és lázat okozhat a madarakban. A feketecsőrű gólyák a szalmonellózisfertőzést szennyezett vízből vagy táplálékból kaphatják el.

Paraziták:

• Férgek: A feketecsőrű gólyák számos belső és külső élősködőnek is gazdái lehetnek, beleértve a kerekférgeket, laposférgeket és madártetveket. Ezek az élősködők vérszegénységet, fogyást és gyengébb ellenállóképességet okozhatnak a madarakban.
• Egysejtűek: A feketecsőrű gólyák vérében és belső szerveiben egysejtű élősködők is előfordulhatnak, amelyek vérszegénységet, májkárosodást és halált okozhatnak.

Egyéb betegségek:

• Mérgezés: A feketecsőrű gólyák mérgezést szenvedhetnek, ha olyan növényeket vagy állatokat esznek, amelyek mérgező anyagokat tartalmaznak. A mérgezés tünetei közé tartozhat a hányás, hasmenés, görcsök és halál.
• Trauma: A feketecsőrű gólyák sérüléseket szenvedhetnek ragadozók támadásai, autóbalesetek vagy más balesetek következtében. Ezek a sérülések súlyosak lehetnek, és akár halálosak is lehetnek.

Fontos megjegyezni, hogy ez nem egy kimerítő lista a feketecsőrű gólyák által elszenvedett összes betegségről. A feketecsőrű gólyák, mint minden vadon élő madárfaj, számos más betegségnek is kitehettek.

A feketecsőrű gólya állományainak védelme érdekében fontos, hogy megelőzzük a betegségek terjedését. Ez magában foglalja a vizes élőhelyek védelmét, a szennyezés csökkentését és a vadon élő állatokkal való érintkezés korlátozását.

Ezenkívül fontos, hogy nyomon kövessük a feketecsőrű gólyák egészségi állapotát, és gyorsan reagáljunk a betegség bármely jelére. Ha beteg feketecsőrű gólyát lát, kérjük, jelentsd a helyi vadvédelmi hatóságnak.

Lehetséges ellenfelei, ellenségei

A feketecsőrű gólya, mint minden vadon élő állat, számos ragadozónak és ellenségnek van kitéve élete során. Ezek a ragadozók és ellenségek két fő kategóriába sorolhatók: ragadozók és nem ragadozók.

Ragadozók:

• Ragadozó madarak: A feketecsőrű gólyára sasok, sólymok, héják és baglyok vadásznak. Ezek a ragadozók főként a fiókákra és a gyengébb felnőtt egyedekre jelentenek veszélyt.
• Ragadozó emlősök: A rókák, nyestfélék, borzok és vidrák a fészekaljakat pusztítják, és a fiókákat fogyasztják.
• Hüllők: A kígyók a fiókákra és a vízben gázoló gólyákra vadászhatnak.

Nem ragadozók:

• Versengőfajok: A feketecsőrű gólya versenghet a táplálékért és a fészkelőhelyekért más vízi madarakkal, mint a szürke gém, a kormorán és a kócsag.
• Emberi tevékenység: Az emberi tevékenység, mint a élőhelyek elvesztése, a szennyezés és a vadászat, jelentős fenyegetést jelent a feketecsőrű gólyára nézve.

A feketecsőrű gólyáknak számos stratégiájuk van a ragadozók és ellenségek elleni védekezésre:

• Nagy méret: A feketecsőrű gólya nagy mérete elriasztja a kisebb ragadozókat.
• Éles csőr és karmok: A feketecsőrű gólya éles csőrével és karmával védekezhet a ragadozókkal szemben.
• Csoportos viselkedés: A feketecsőrű gólyák gyakran csoportosan táplálkoznak és fészkelnek, ami megnehezíti a ragadozók számára a vadászatot.
• Figyelmeztető hívások: A feketecsőrű gólyák figyelmeztető hívásokkal figyelmeztetik egymást a ragadozók jelenlétére.

Fontos megjegyezni, hogy a feketecsőrű gólya ragadozóinak és ellenségeinek populációja is befolyásolja a gólyák állományának nagyságát. Ha a ragadozók populációja növekszik, a feketecsőrű gólyák állománya csökkenhet. Ezzel szemben, ha a ragadozók populációja csökken, a feketecsőrű gólyák állománya növekedhet.

A feketecsőrű gólya állományainak védelme érdekében fontos, hogy megvédjük a ragadozóktól és ellenségektől. Ez magában foglalja a élőhelyek védelmét, a szennyezés csökkentését és a vadászat korlátozását. Ezenkívül fontos, hogy nyomon kövessük a feketecsőrű gólyák állományának nagyságát és a ragadozók populációjának változásait.

Védettsége – Természetvédelmi helyzete

A feketecsőrű gólya (Ciconia boyciana) globálisan nem veszélyeztetett fajnak minősül a Természetvédelmi Világszervezet (IUCN) Vörös Listája alapján. Állománya stabilnak tűnik, és a faj nemzetközi szinten védett a Vadvédelmi Világszerződés (CITES) II. melléklete alapján.

Azonban a feketecsőrű gólya számos veszéllyel is szembesül, melyek hatással lehetnek a jövőbeli állományára. Ezek a veszélyek a következők:

• Élőhelyek elvesztése és degradációja: A feketecsőrű gólya fészkelő- és táplálkozóhelyeinek elvesztése és degradációja a legnagyobb veszélyt jelenti a fajra. Ez a folyamat az erdők kivágása, a mocsarak lecsapolása és a vizes élőhelyek szennyezése miatt következik be.
• Emberi zavarás: A feketecsőrű gólyák fészkelőhelyeinek környékén történő emberi zavarás is fenyegetheti a faj fennmaradását. A túrázás, a csónakázás és a motorcsónakozás megzavarhatja a gólyákat a fészkelésben és a fiókanevelésben.
• Ragadozók: A feketecsőrű gólya fiókáit és tojásait számos ragadozó fenyegeti, mint a rókák, varjak, héják és baglyok.
• Mérgezés: A feketecsőrű gólyák mérgezést szenvedhetnek, ha olyan növényeket vagy állatokat esznek, amelyek mérgező anyagokat tartalmaznak. A mérgezés tünetei közé tartozhat a hányás, hasmenés, görcsök és halál.
• Klímaváltozás: A klímaváltozás is hatással lehet a feketecsőrű gólya állományára. A változó csapadékviszonyok és a szélsőséges időjárási események befolyásolhatják a gólyák táplálkozási és fészkelőhelyeit.

Védelmi erőfeszítések:

Számos védelmi erőfeszítést tesznek a feketecsőrű gólya állományának megőrzése érdekében. Ezek közé tartozik:

• A vizes élőhelyek védelmét célzó kezdeményezések támogatása
• A feketecsőrű gólya fészkelőhelyeinek környékén történő emberi zavarás csökkentése
• A ragadozók elleni védelem
• A mérgezés megelőzése
• A klímaváltozás hatásainak enyhítése

Fontos megjegyezni, hogy a feketecsőrű gólya védelme csak nemzetközi összefogással lehetséges. Mindenki tehet valamit a faj megőrzéséért. Még a kis lépések is összeadódnak, és nagy hatással lehetnek a feketecsőrű gólya jövőjére.

Mit tehetünk a feketecsőrű gólya védelméért?

• Támogassuk a vizes élőhelyek védelmét célzó kezdeményezéseket.
• Kerüljük a zavaró tevékenységet a mocsarak és tavak környékén a költési időszakban.
• Támogassuk a feketecsőrű gólya védelmét célzó szervezeteket.
• Terjesszünk tudatosságot a fajjal és élőhelyével kapcsolatosan.

Mindenki tehet valamit a feketecsőrű gólya védelméért. Még a kis lépések is összeadódnak, és nagy hatással lehetnek a faj jövőjére.

A feketecsőrű gólya (Ciconia boyciana) hangja

A feketecsőrű gólya (Ciconia boyciana) hangja jellegzetes, mély és dallamos. Gyakran hallatja hangját, főleg a költési időszakban.

Hangja mire hasonlít:

A feketecsőrű gólya hangja leginkább egy trombita hangjához hasonlít, de kürttel vagy klarinéttel is összevethető. Hangja mélyebb és rezonánsabb, mint a fehér gólya hangja.

Hangjának jellegzetességei:

• Mély és dallamos: A feketecsőrű gólya hangja mély és dallamos, akár 2 kilométeres távolságból is hallható.
• Változatos: A feketecsőrű gólyáknak számos különböző hangjuk van, melyeket különböző helyzetekben használnak.
• Nem éneklő madár: A feketecsőrű gólya nem éneklő madár, de hangjai mégis összetettek és kifejezőek.

Hangkeltés mechanizmusa:

A feketecsőrű gólyák hangját a légcső rezgése hozza létre. A légcső a madár légzőszerve, és a levegő ki- és belégzése közben rezeg. A hangmagasságot a légcső hossza és feszessége határozza meg. A madár a csőrével és a nyelvével is befolyásolhatja a hangját.

Hangszínek és jelentésük:

A feketecsőrű gólyák hangjai különböző hangszíneket foglalnak magukba, melyeknek különböző jelentésük van. Néhány példa:

• Magas hangú trombita hang: Ez a hang gyakran a párok közötti üdvözlést jelenti.
• Mély hangú trombita hang: Ezt a hangot a gólyák gyakran riasztásra használják, ha veszélyt éreznek.
• Kattintó hangok: A kattintó hangokat a gólyák a fiókáikkal való kommunikációra használják.
• Kopogás: A gólyák csőrükkel a fészekaljukra is kopogtathatnak, hogy felhívják a fiókák figyelmét.

Hangok és kontextus:

A feketecsőrű gólyák hangjai a kontextustól függően változnak. Például a párok közötti üdvözlő hangok lágyabbak és dallamosabbak, mint a riasztó hangok, amelyek élesek és harsányak. A fiókákkal való kommunikáció hangjai is lágyabbak és finomabbak.

Hangok változása:

A feketecsőrű gólyák hangjai az idő múlásával is változhatnak. Például a fiatal gólyák hangjai magasabbak és éretlenebbek, mint a felnőtt gólyák hangjai. A gólyák hangjai a környezettől is befolyásolhatók, például a zajszennyezéstől vagy a ragadozók jelenlététől.

Összefoglalva:

A feketecsőrű gólya hangja fontos szerepet játszik a faj kommunikációjában. A gólyák hangjai változatosak és kifejezőek, és a kontextustól függően különböző jelentéssel bírnak. A gólyák hangjai segítenek a párok közötti kapcsolattartásban, a fiókák nevelésében és a veszélyekkel szembeni figyelmeztetésben.

Hang: https://xeno-canto.org/contributor/JUKYCLSXAP

Érdekességek a Feketecsőrű Gólyáról (Ciconia boyciana):

Méret és megjelenés:

• A feketecsőrű gólya a legnagyobb gólyafaj, szárnyfesztávolsága akár 230 cm is lehet.
• Tollazata fehér, fekete szárnyvégekkel és csőrrel.
• Csőre hosszabb és vastagabb, mint a fehér gólyáé.
• Lábai pirosak.

Elterjedés és élőhely:

• Ázsiában él, Oroszországtól Kínáig és Japánig.
• Vizes élőhelyeket kedvel, mint a mocsarak, tavak és folyók.

Táplálkozás:

• Ragadozó, halakkal, békákkal, vízirovarokkal és kisméretű emlősökkel táplálkozik.
• Gyakran gázol a vízben, hogy zsákmányt fogjon.

Szaporodás:

• Monogám faj, és a párok egész életükre összekapcsolódnak.
• Fészküket fákra vagy épületekre építik.
• Általában 2-4 tojást raknak, melyeket mindkét szülő kotlik.
• A fiókák körülbelül 60 napos korukban hagyják el a fészket.

Vonulási szokások:

• Vonuló madár, és teleket melegebb éghajlaton tölti.
• Vonulási útvonala Oroszországon, Kazahsztánon, Iránon és Indián keresztül vezet.

Védettség:

• Globálisan nem veszélyeztetett faj, de állományai egyes területeken csökkennek.
• Az élőhelyek elvesztése, a szennyezés és a vadászat fenyegeti.

Egyéb érdekességek:

• A feketecsőrű gólya a kínai kultúrában a szerencse szimbóluma.
• Japánban a gólyákat szent madaraknak tartják.
• A legidősebb ismert feketecsőrű gólya 38 éves volt.

 

Kedvenceink:

A feketecsőrű gólya (Ciconia boyciana) megjelenése, életmódja, szaporodása, minden fontos infó erről a csodálatos madárról. Ismerd meg.