A kőforgató (Arenaria interpres)

A kőforgató (Arenaria interpres) megjelenése, jellemzői

Mérete és testfelépítése:

A kőforgató egy kis termetű, zömök partimadár. Testhossza 22-24 cm, szárnyfesztávolsága 47-53 cm. Súlya 85-150 gramm között mozog.

Tollazat színezete:

• Nyári tollazat: A háta és a szárnyai feketék, fehéren pettyezettek. A feje és a nyaka vörösesbarna, a hasa fehér.
• Téli tollazat: A háta sötétszürke, a hasa fehér. A feje és a nyaka szürkésbarna.
• Mindkét ivar hasonló tollazatú, bár a hímek általában élénkebb színűek a nyári tollazatban.

Csőr és lábak:

• Csőr: Rövid, enyhén felfelé ívelő, fekete színű.
• Lábak: Rövidek, narancssárga színűek.

Szárnyak és repülés:

A kőforgatónak rövid, hegyes szárnyai vannak, amelyek gyors, egyenes repülést tesznek lehetővé. Vándorlás során nagy távolságokat tesznek meg.

Várható élettartam:

A kőforgató átlagos élettartama körülbelül 10 év.

Magyarországi helyzete:

Magyarországon a kőforgató rendszeres, de kisszámú tavaszi és őszi átvonuló. Elsősorban leengedett halastavakon, szikes tavakon, árasztásokon és ülepítőkön figyelhető meg. Mivel főként a tengerpartokon vonul, nem valószínű, hogy nagyobb számban jelenik meg hazánkban. Magyarországon védett madárfaj, természetvédelmi értéke 25 000 forint.

További érdekességek:

• A kőforgató nevét jellegzetes táplálkozási szokásáról kapta: köveket, kagylókat és egyéb törmeléket forgat fel, hogy alatta megbúvó rovarokat, rákokat és férgeket találjon.
• Fészkelőterülete az Északi-sarkvidék, telelőterülete Afrika déli része, Dél-Amerika, Ausztrália és Új-Zéland partvidéke.

Rendszertani besorolása

A kőforgató a madarak (Aves) osztályába, a lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe és a szalonkafélék (Scolopacidae) családjába tartozik.

A faj tudományos neve Arenaria interpres.

A nembe az alábbi 2 faj tartozik:

• Kőforgató (Arenaria interpres)
• Kormos kőforgató vagy fekete kőforgató (Arenaria melanocephala)

A kőforgató életmódja

Társas élet és szociális viselkedés:

• A kőforgatók általában magányosan vagy párban élnek, de vonulás során és telelőterületeiken nagyobb csapatokba is verődhetnek.
• A költési időszakban területtartók, és agresszívan védelmezik fészküket más kőforgatókkal és más madárfajokkal szemben.
• A kommunikációjuk hangos, éles „kli-kli-kli” kiáltásokból és egyéb hangjelzésekből áll.

Mozgás:

• A kőforgató jellegzetes mozgása a gyors futás és a kövek, kagylók, hínárok stb. felforgatása táplálékszerzés céljából.
• Vándorlás során nagy távolságokat tesznek meg, gyakran megállva pihenni és táplálkozni a tengerpartokon és más vizes élőhelyeken.

Territórium:

• A költési időszakban a kőforgatók területtartók, és hevesen védelmezik fészkük környékét. A territórium mérete változó, de általában néhány száz négyzetmétertől néhány ezer négyzetméterig terjedhet.
• A telelőterületeken a territóriumok kevésbé szigorúan védettek, és a madarak nagyobb csoportokban gyűlnek össze.

Alkalmazkodóképesség:

• A kőforgató alkalmazkodóképes madárfaj, amely képes túlélni a szélsőséges sarkvidéki körülmények között és a hosszú vándorutak során.
• Táplálkozási szokásaik is alkalmazkodóak, mivel képesek kihasználni a különböző tengerparti és édesvízi élőhelyek táplálékkínálatát.
• A kőforgató populációja stabil, és a faj nem tekinthető veszélyeztetettnek.

A kőforgató (Arenaria interpres) táplálkozása

Jellemzői:

A kőforgató táplálkozása opportunista jellegű, ami azt jelenti, hogy a rendelkezésre álló táplálékforrásokhoz alkalmazkodik. Elsősorban a tengerpartokon és más vizes élőhelyeken keresik táplálékukat, de alkalmanként szárazföldi területeken is megfigyelhetők.

Táplálékforrások:

• Rovarok: A kőforgatók fő táplálékát a rovarok teszik ki, különösen a bogarak, legyek, lárvák és hernyók.
• Rákok: Gyakran fogyasztanak rákokat, például apró rákokat, garnélarákokat és tengeri bolhákat.
• Puhatestűek: A kőforgatók szívesen fogyasztanak csigákat, kagylókat és más puhatestűeket, amelyeket a kövek és hínárok alól forgatnak ki.
• Férgek: Férgek, például földigiliszták és tengeri férgek is szerepelnek az étrendjükben.
• Egyéb: Alkalmanként elfogyasztanak más apró állatokat is, például pókokat, százlábúakat, halakat és halikrát.

Táplálkozási szokások:

• A kőforgatók jellegzetes táplálkozási szokása a kövek, kagylók, hínárok és egyéb törmelék felforgatása, hogy alatta megbúvó zsákmányállatokat találjanak.
• A csőrüket ékként használják a kövek és kagylók elmozdításához, majd gyorsan csipegetik fel a felfedett táplálékot.
• Gyakran figyelhetők meg a tengerparton, amint a hullámok által partra mosott hínárban és törmelékben kutatnak táplálék után.
• A kőforgatók elsősorban nappal aktívak, de néha éjszaka is táplálkoznak, különösen a vonulás során.

Fészkelőhelye

Elhelyezkedés:

A kőforgató elsősorban az Északi-sarkvidék tengerparti tundráin fészkel, de ritkábban nagyobb folyók és tavak partján, szigeteken is megtelepszik. Fészkelőterülete Grönlandtól Szibériáig húzódik.

Fészek jellemzői:

• A fészek egy sekély mélyedés a talajban, amit növényi anyagokkal, például fűszálakkal, levelekkel és zuzmóval bélelnek ki.
• A fészek átmérője általában 10-15 cm, mélysége pedig 2-5 cm.
• Gyakran sziklák, kövek vagy növényzet közé rejtik, hogy jobban elrejtsék a ragadozók elől.

Környezet:

• A kőforgató nyílt, tundrás területeket részesít előnyben, ahol könnyen hozzáférhet a táplálékforrásokhoz.
• Fontos számukra a kövek és sziklák jelenléte, amelyeket búvóhelyként és fészkelőhelyként használnak.
• A fészkelőhely közelében általában víz található, legyen az tengerpart, folyó vagy tó.

Fészeképítés:

• A fészeképítésben mindkét szülő részt vesz, de a tojó általában nagyobb szerepet vállal.
• A fészek építése néhány napig tart, és a párok gyakran visszatérnek ugyanarra a fészkelőhelyre több éven keresztül.

A kőforgató szaporodása

Párzási időszak:

A kőforgatók párválasztása és párzása általában május végén vagy június elején történik, miután megérkeznek a sarkvidéki fészkelőhelyeikre. A párok monogámok, azaz egy költési időszakban egyetlen partnerrel maradnak együtt.

Fészkelés:

• A fészkelés helyszínéül a kőforgatók általában a tundrán található nyílt, kavicsos vagy sziklás területeket választják, amelyek közel vannak a vízhez.
• A fészkek egyszerűek, a talajba kapart mélyedések, amelyeket fűszálakkal, levelekkel és zuzmóval bélelnek ki.
• A fészek építésében mindkét szülő részt vesz, de a tojó általában nagyobb szerepet vállal.

Szaporodási szokások:

• A tojó általában 4 tojást rak, de ez 2-5 között változhat. A tojások színe olívazöld vagy szürkésbarna, sötét foltokkal.
• A kotlásban mindkét szülő részt vesz, felváltva ülnek a tojásokon. A kotlás időtartama 22-24 nap.
• A fiókák fészekhagyók, azaz kikelés után rövid időn belül elhagyják a fészket és követik szüleiket.
• A szülők a fiókákat rovarokkal és más apró állatokkal etetik, amíg azok önállóvá nem válnak.
• A fiatal kőforgatók körülbelül 25-30 nap múlva válnak röpképessé.

A kőforgató fiókái

Jellemzői:

• A kőforgató fiókák fészekhagyók, ami azt jelenti, hogy kikelésük után rövid időn belül képesek járni és követni szüleiket.
• Kikeléskor a fiókák testét sűrű, puha pehelytoll fedi, amely segít melegen tartani őket a hideg sarkvidéki környezetben.
• A pehelytoll színezete általában barnás vagy szürkés, sötétebb foltokkal, ami segít álcázni őket a talajon.
• A fiókák csőre és lába már kikeléskor viszonylag fejlett, ami lehetővé teszi számukra, hogy önállóan táplálkozzanak.

Kikelés és kezdeti fejlődés:

• A kőforgató fiókák általában 22-24 napos kotlás után kelnek ki a tojásból.
• Kikelés után néhány órán belül már képesek járni és követni szüleiket.
• Az első napokban a fiókák főként a fészek közelében maradnak, és a szülők által hozott táplálékot fogyasztják.
• Ahogy nőnek és fejlődnek, egyre nagyobb távolságokra merészkednek a fészektől, és elkezdenek önállóan táplálékot keresni.

Etetés és gondozás:

• A kőforgató fiókák etetésében és gondozásában mindkét szülő részt vesz.
• A szülők főként rovarokat, pókokat, lárvákat és más apró állatokat hoznak a fiókáknak.
• A fiókák gyorsan nőnek, és körülbelül 25-30 nap alatt érik el a röpképességet.

Kirepülés és elhagyás:

• A kőforgatók fiókái általában 25-30 napos korukban repülnek ki először.
• A kirepülés után a fiókák még néhány hétig a szüleikkel maradnak, akik továbbra is segítik őket a táplálékkeresésben és a veszélyek elkerülésében.
• Végül a fiatal kőforgatók önállóvá válnak és elhagyják szüleiket, hogy megkezdjék saját életüket.

Lehetséges ellenfelei, ellenségei

A kőforgató természetes ellenségei főként a ragadozó madarak és emlősök közül kerülnek ki, különösen a fészkelési időszakban, amikor a tojások és a fiókák a legvédtelenebbek.

Lehetséges ragadozók:

• Madarak: Sirályok, szarkák, varjak, sólymok, sasok és baglyok.
• Emlősök: Rókák, sarki rókák, hermelinek, menyétek és lemmingek.

A kőforgatók azonban nem teljesen védtelenek. Gyorsaságukkal és rejtőzködő képességükkel próbálják elkerülni a ragadozókat. A felnőtt madarak hangos riasztásokkal figyelmeztetik egymást a veszélyre, és agresszívan védelmezik fiókáikat.

Védettsége – Természetvédelmi helyzete

A kőforgató (Arenaria interpres) védett madárfaj Magyarországon és nemzetközi szinten is.

Magyarországon:

• Természetvédelmi értéke: 25 000 Ft
• Védettségi státusza: Fokozottan védett

Nemzetközi szinten:

• Az Európai Unió Madárvédelmi Irányelve (Birds Directive) alapján védett.
• A Berni Egyezmény (Convention on the Conservation of European Wildlife and Natural Habitats) II. függelékében szerepel, mint szigorúan védett faj.
• A Bonni Egyezmény (Convention on the Conservation of Migratory Species of Wild Animals) II. függelékében szerepel, mint olyan faj, amelynek kedvezőtlen védettségi helyzete nemzetközi együttműködést igényel.

Veszélyeztető tényezők:

A kőforgató populációja globálisan stabilnak tekinthető, de számos veszélyeztető tényezővel kell szembenéznie, mint például az élőhelyek elvesztése és degradációja, a klímaváltozás, a zavarás és a környezetszennyezés.

Védelmi intézkedések:

A kőforgató védelme érdekében számos intézkedésre van szükség, mint például:

• Az élőhelyek védelme és helyreállítása, különösen a tengerparti területeken és a vizes élőhelyeken.
• A zavarás minimalizálása a fészkelőhelyeken és a vonulási útvonalakon.
• A környezetszennyezés csökkentése, különösen az olajszennyezés és a műanyaghulladék tekintetében.
• A tudományos kutatás és monitoring folytatása a populációk állapotának és a veszélyeztető tényezők hatásának jobb megértése érdekében.
• A nemzetközi együttműködés erősítése a kőforgató védelme érdekében, különösen a vonuló madarak védelmére vonatkozó egyezmények keretében.

A kőforgató (Arenaria interpres) hangja

Hangja mire hasonlít:

A kőforgató hangja leggyakrabban egy éles, vékony füttyre hasonlít, amelyet gyakran „kli-kli-kli” vagy „tju-tju-tju” hangként írnak le. Emellett más hangokat is hallat, például trillázó vagy csettegő hangokat.

Hangjának jellegzetességei:

• Magas hangszínű és éles, könnyen megkülönböztethető más madárfajok hangjától.
• Rövid, általában csak néhány másodpercig tartó hangokból áll.
• Változatos, a kőforgató számos különböző hangot ad ki különböző helyzetekben.

Hangkeltés mechanizmusa:

A kőforgató hangját a hangszálai rezgésével kelti, amelyek a légcső alsó részében találhatók. A hangszalagok rezgését a kiáramló levegő okozza.

Hangszínek és jelentésük:

• Magas hangszínű fütty: Riasztóhangként használja, hogy figyelmeztesse társait a veszélyre, vagy elriassza a betolakodókat a területéről.
• Mélyebb hangszínű fütty: Kapcsolattartásra használja párjával vagy fiókáival.
• Trillázó hang: Udvarlás során hallatja, hogy felhívja magára a párja figyelmét.

Hangok és kontextus:

A kőforgató által kiadott hangok jelentése a kontextustól függ. Például, ha egy ragadozó közeledik, akkor a magas hangszínű fütty riasztóhangként szolgál. Ha viszont párjával vagy fiókáival kommunikál, akkor mélyebb hangszínű füttyöket hallat.

Hangok változása:

A kőforgató hangja változhat a madár korától, nemétől és a helyzetétől függően. A fiatal madarak hangja például magasabb és élesebb, mint a felnőtteké. A hímek hangja általában erősebb és változatosabb, mint a tojóké.

Hang: https://xeno-canto.org/contributor/WKUHMYUJSN

 

Kedvenceink:

A kőforgató (Arenaria interpres) megjelenése, életmódja, szaporodása, minden fontos infó erről a csodálatos madárról. Ismerd meg.