Házi tyúk (Gallus gallus domesticus) rendszertani besorolása
A házi tyúk (Gallus gallus domesticus) a bankivatyúk (Gallus gallus) háziasított változata, amely a tyúkalakúak (Galliformes) rendjébe és a fácánfélék (Phasianidae) családjába tartozó faj, gazdaságilag a baromfikhoz sorolják őket. Mind húsát, mind tojását előszeretettel fogyasztják az emberek. Mára számos tyúkfajtát tenyésztettek ki. A gall kakas Franciaország nemzeti szimbóluma
Elnevezés
A hímivarú házi tyúkot kakasnak nevezik, az ivartalanított formája a kappan. A nőivarú házi tyúk a tojó, illetve tyúk, kicsinyük a csibe, a „kamasz”, növendék nőivarú házi tyúk a jérce vagy csirke. A tojásokon ülő majd a kiscsibéket nevelő a kotlós.
Előfordulása, élőhelye
A házi tyúk (Gallus gallus domesticus) előfordulása az egész világon elterjedt, mivel az ember világszerte telepítette. Az eredeti élőhelye Ázsia. Jelenleg a házi tyúk az egyik legelterjedtebb háziasított állat, és az ember által létrehozott élőhelyeken, mint a farmok, udvarok és kertes házak.
Háziasításának története
A házi tyúk (Gallus gallus domesticus) a vadtyúktól (Gallus gallus) származik, és ázsiai eredetű. Az őseiket már 6000 évvel ezelőtt háziasították, és ők voltak az első állatok, amelyeket emberi nevelés alá vontak.
Kezdetben a húsuk és tojásaik miatt tenyésztették, de később a díszfajták miatt is elterjedtek. A háziasított tyúkok terjedése az egyiptomi és indiai kultúrából terjedt át Görögországba és Rómába, ahonnan aztán Európa többi részére is elterjedtek.
A tenyésztésük folyamatos volt, és az évszázadok során számos fajta jelent meg, a díszfajtáktól a hús- és tojástermelő fajtákig. A házi tyúk jelenleg a világ számos részén megtalálható, és főleg az emberek által nevelt, tartott állatként él.
Házi tyúk (Gallus gallus domesticus) fajtái
A házi tyúk széles körű tenyésztése és a különböző tulajdonságokra történő szelekció lehetővé tette a számos fajta létrehozását. Az ember igényeinek és preferenciáinak megfelelően, például szép tollazat, jó hús- vagy tojástermelés, díszfajták kialakítására szelektált.
Az ősi fajták, mint például a Rhode Island Red, a Plymouth Rock, vagy a Leghorn, a mai napig népszerűek, de újabb hibrid fajták is megjelentek, mint például a Sussex, az Orpington, vagy a Marans.
A fajták megőrzése és fenntartása részben a hobbitenyésztőknek köszönhető, akik szerelmesek a házi tyúkba és fenntartják az ősi fajtákat. Az ilyen fajták száma azonban csökken, és néhány egyed csupán kevés ember által tenyésztett, így ritka fajtákká váltak.
A házi tyúk (Gallus gallus domesticus) számos fajtája van, beleértve a következőket:
- Rhode Island Red
- Plymouth Rock
- Leghorn
- Sussex
- Orpington
- Brahma
- Cochin
- Plymouth Barred Rock
- Jersey Giant
- Marans
Ezek a fajták eltérő színű tollazatúak, testalakúak és termelési képességűek lehetnek, például tojástermelés, hústermelés, vagy dekoratív célokra tartás.
Megjelenése, jellemzői
A házi tyúk (Gallus gallus domesticus) megjelenése és jellemzői eltérő lehet a fajtától függően. Általánosságban a házi tyúk közepesen nagy, erős, rövid lábú madár, melynek hosszú, hengeres teste van. Az átlagos súlyuk 2-4 kilogramm között mozog, és a magasságuk 30-60 centiméter között változik.
A tollazat színe is változó, lehet fekete, vörös, sárga, zöld, kék, vagy fehér, de néhány fajta tollazata sötét és világos színek változatosságát is mutathatja. A tollazat sűrű és sötét, a test alatti részen pedig puha és meleg.
A házi tyúk jellemzője a széles, kakas-szerűen öblös nyaka, amelynek a tollazata sötét és fényes. A tojók is rendelkeznek egy kisebb, hengeres csőrrel, de nem olyan széles és markáns, mint a kakasoké.
A házi tyúk tojástermelő képessége eltérő a fajtától függően, de átlagosan heti 1-2 tojást tudnak termelni. A hús minősége is változó lehet, a díszfajták húsminősége kevésbé jó, mint a hústermelési fajtáké.
Összességében a házi tyúk jellemzője a sokféleség, melynek köszönhetően a fajtáktól függően szép tollazatú, jó hús- vagy tojástermelő, vagy díszfajták kialakítására használható állat.
Életmódja, táplálkozása
A házi tyúk (Gallus gallus domesticus) általában a gazdák által tartott, zárt helyeken él, például farmon, istállóban, vagy kertben. Az ilyen helyeken rendelkeznek általában fészekkel, ahol a tojók elhelyezik a tojásaikat, illetve védettek a veszélyektől.
A házi tyúk általában nappali madár, és aktív, mozgékony állat. Szereti a földön kalimpálni, keresni a táplálékot, és fészkelni. Az éjszakai időszakban alszanak.
A házi tyúk táplálkozása nagyon sokféle lehet, attól függően, hogy melyik fajtáról van szó. Az alapja a gabona, például kukorica, búza, vagy zab. Ezen kívül fogyaszthatnak zöldségeket, gyümölcsöket, gombákat, és ízeltlábúakat. A gazdák gyakran biztosítanak nekik kiegészítő táplálékot, például tyúkrakást, hogy megkapják a szükséges tápanyagokat.
Emellett a házi tyúk szereti a folyadékot is, ezért rendszeresen inni kell nekik. Ha szabadon tartják őket, akkor a vízforrásokat, például a tavakat és folyókat is megtalálják. Ha zárt helyen tartják őket, akkor a gazdának biztosítania kell nekik friss vizet.
Házi tyúk (Gallus gallus domesticus) szaporodása
A házi tyúk (Gallus gallus domesticus) szaporodása általában a tavaszi időszakban kezdődik, és egészen a őszig folytatódhat. A tojók átlagosan havonta 10-15 tojást tojnak, és ezeket 21 napig a fészekben őrzik, hogy megtermékenyüljenek. A kikelt tyúkfiókák nagyon gyorsan növekednek, és rövid időn belül képesek önállóan táplálkozni és repülni.
A házi tyúk szaporodását számos tényező befolyásolhatja, például a környezeti hőmérséklet, a táplálkozás, és az élőhely minősége. Ha a környezeti feltételek kedvezőek, a házi tyúk képes lehet évente több alkalommal is tojni.
Fontos megemlíteni, hogy a házi tyúk szaporodása szorosan összefügg a gazdájuk tevékenységével. Ha a gazdák általában jól gondoskodnak róluk, akkor a házi tyúk szaporodása hatékony és eredményes lehet. Ha azonban rossz körülmények között tartják őket, akkor a szaporodás gyakran alacsonyabb lehet, és a tojók nem lesznek képesek tojni.
Betegségei
A házi tyúk (Gallus gallus domesticus) könnyen megfertőződhetnek bizonyos betegségekkel, különösen rossz körülmények között, például kicsi, szennyezett vagy túlzsúfolt tartóhelyen. Néhány leggyakoribb házi tyúk betegség a következő:
- Avian influenza: Az avian influenza (madárinfluenza) vírusfertőzés, amely súlyos betegséget okozhat a házi tyúkban.
- Newcastle-kór: A Newcastle-kór (Newcastle betegség) egy vírusos betegség, amely a légzőrendszert, az izomzatot és a központi idegrendszert érinti.
- Tyúkpox: A tyúkpox egy vírusos betegség, amely a bőrön megjelenő vörös pattanásokat okoz.
- Féregfertőzések: A házi tyúk könnyen megfertőződhet féregfertőzésekkel, például bélférgekkel, amelyek károsíthatják a tápcsatornát és csökkenthetik a táplálékfelvételét.
- Vakbélgyulladás: A vakbélgyulladás (peritonitis) egy bakteriális fertőzés, amely a vakbél gyulladását okozza, és a beteg tyúk gyorsan elhullhat.
Ezen felül a baromfipestis, tetvek, láb rühösség, gombák, Escherichia coli által okozott betegségek is felléphetnek. Ezen kívül deformációk is előfordulhatnak, a szárny hiánya, amely örökletes. Kokcidiózis, egy hasmenéses megbetegedés. Marek, egy bénulási halálozás, mely gyakran csibéknél vagy fiatal növendékeknél fordul elő.
A házi tyúk betegségeinek megelőzésére és kezelésére szükség lehet a rendszeres egészségügyi ellenőrzésre, a környezet tisztán tartására és a megfelelő táplálkozásra. Ha gyanítja, hogy a házi tyúkja beteg, a leghatékonyabb megoldás a szakemberhez fordulni, aki megfelelő diagnózist állíthat fel és kezelést javasolhat.
Mely részeit és hol hasznosítják
A házi tyúk testének legtöbb része felhasználható a táplálék előállítására. A húsából készült ételek köztudottan nagyon egészségesek és alacsony zsírtartalmúak. A mellhús a legnépszerűbb, mert könnyen elkészíthető és ízletes. A combhús is igen jó ízű, de kissé zsírosabb, mint a mell.
A tojás a házi tyúk leggyakrabban hasznosított terméke, mert nemcsak egészséges, hanem sokoldalúan felhasználható élelmiszer, a főzési módok száma szinte végtelen. A tojáshéj, a tollak és a bőr is felhasználhatók, például az ékszerek készítéséhez vagy a festékek előállításához.
Érdekeségek
- A házi tyúk énekesként nem rendkívüli, a hangjuk nem túl változatos vagy melodikus, a legtöbb fajta csak egy monoton „kukorékolás” hangot produkál.
- Tyúkok képesek emlékezni a helyre, így a különböző ételek, vízforrások és a fészek helyére.
- A tyúk tojásai különböző színekben jelenhetnek meg, az árnyalatok fehértől vörösig terjednek, és a színt a toll fedő rétegétől nyerik.
- A tyúkok nagyon társas állatok, és szociális hierarchiát hoznak létre a többiek között. Az alacsonyabb rendűeknek lehetnek előnyösebb helyeik a táplálék forrásánál, vagy a legjobb fészekhelyek.
- Tyúkok képesek megkülönböztetni a színeket, és képesek egymástól eltérően viselkedni a színekre adott reakcióik alapján.
- Tyúkok egy nagyon komplex nyelvrendszerrel rendelkeznek, és képesek kommunikálni egymás között a fajtársaikkal. A nyelvrendszer alapján vészjelzéseket adnak, és jelzik a táplálék vagy vízforrás megjelenését is.
Kedvenceink:
