A füles kárókatona (Phalacrocorax auritus)

A füles kárókatona (Phalacrocorax auritus) megjelenése, jellemzői

A füles kárókatona a madarak osztályának a szulaalakúak rendjébe, ezen belül a kárókatonafélék családjába tartozó faj. Észak-Amerikában honos, Alaszkától Mexikóig fészkel, de télen délre vándorol. Magyarországon is előfordul, de nem számít ritka madárnak.

Megjelenése:

• Mérete: Testhossz: 74-91 cm; Szárnyfesztávolság: 120-140 cm; Tömeg: 1,2-2,5 kg
• Testfelépítése: Karcsú, nyúlánk testfelépítés; Erős, hengeres nyak; Hosszú, hegyes csőr kampós véggel
• Tollazat színezete: Felnőttek: Feketék, zöldes fényű tollazattal, sárgabőrlebennyel a szem alatt; Fiatalok: Barnák, fehér foltokkal
• Csőr és lábak: Hosszú, hegyes csőr kampós véggel; Fekete lábak úszóhártyákkal
• Szárnyak és repülés: Erős, széles szárnyak; Gyors, ügyes repülő
• Várható élettartama: 15-20 év

Magyarországi helyzete:

Magyarországon ritka vendég, de előfordulhat tavakon, folyókon és tengerparti területeken. Főleg télen látható, amikor a hidegebb éghajlatról délre vándorol.

Egyéb jellemzők:

• A füles kárókatona kiváló úszó és halász. Tápláléka főleg halakból áll, de emellett fogyaszt rovarokat, rákokat és más vízi állatokat is.
• A füles kárókatona kolóniákban él. Fészkelőhelyéül sziklás szigeteket, fákat vagy mesterséges szerkezeteket választ.
• A füles kárókatona hangos madár. Különféle hangokat ad ki, hogy kommunikáljon a társaival.

A füles kárókatona (Phalacrocorax auritus) elterjedése, előfordulása

A füles kárókatona (Phalacrocorax auritus) Észak-Amerikában honos. Alaszkától Mexikóig fészkel, de télen délre vándorol.

Élőhelyei:

• Édesvízi tavak és folyók: Kedveli a sekély vizű, sűrű növényzettel borított területeket.
• Tengerpartok: Sziklás partokon és szigeteken is előfordul.
• Mesterséges szerkezetek: Hidak, mólók, stégek is otthont adhatnak a fajnak.

A füles kárókatona nem válogatós az élőhelyei tekintetében, de leginkább olyan vízi területeket kedvel, ahol bőségesen talál táplálékot (halakat, más vízi állatokat). Jól tűri az emberi tevékenységet, ezért gyakran megfigyelhető városi parkokban, kikötőkben is.

Magyarországon is előfordul, de nem számít ritka madárnak. Főleg télen látható, amikor a hidegebb éghajlatról délre vándorol.

Fontos megjegyezni, hogy a füles kárókatona védett faj Magyarországon. Tilos zavarni, bántani, és fészkét elpusztítani.

A füles kárókatona (Phalacrocorax auritus) rendszertani besorolása

A füles kárókatona a madarak (Aves) osztályának a szulaalakúak (Suliformes) rendjébe, ezen belül a kárókatonafélék (Phalacrocoracidae) családjába tartozó faj.

• Osztály: Aves (Madarak)
• Rend: Suliformes (Szulaalakúak)
• Család: Phalacrocoracidae (Kárókatonafélék)
• Nemzetség: Phalacrocorax (Kárókatonák)
• Faj: Phalacrocorax auritus (Füles kárókatona)

Ismertebb alfajai

A füles kárókatonának 5 alfaja ismert:

• Phalacrocorax auritus albociliatus – Nyugat-Alaszka és Északnyugat-Kanada
• Phalacrocorax auritus auritus – Kelet-Kanada és Északkelet-Amerikai Egyesült Államok
• Phalacrocorax auritus cincinatus – Nyugat-Amerikai Egyesült Államok és Észak-Mexikó
• Phalacrocorax auritus floridanus – Délkelet-Amerikai Egyesült Államok
• Phalacrocorax auritus heuretus – Kelet-Mexikó

Az alfajok között főleg a méretben és a tollazat színében vannak eltérések. A legnagyobb alfaj a P. a. auritus, a legkisebb pedig a P. a. floridanus. A P. a. albociliatusnak fehér foltok vannak a szemöldökén, míg a P. a. cincinatusnak barna foltok a mellkasán.

A füles kárókatona alfajai nem keverednek egymással, és genetikailag is elkülönülnek.

Életmódja

A füles kárókatona vízi életmódot folytat. Fő tápláléka a hal, de emellett fogyaszt rovarokat, rákokat és más vízi állatokat is. Kiváló úszó és halász. Vízi madárként a vízen úszva vagy a vízparton pihenve figyelhető meg leggyakrabban. Gyakran merül le halak után.

Társas élet:

A füles kárókatona társas madár, kolóniákban él. A kolóniák akár több száz egyedet is számlálhatnak. A kolóniákban együtt táplálkoznak, fészkelnek és nevelgetik fiókáikat. A kolóniatagok között erős a szociális kötelék. Hangos madarak, kommunikációjukban fontos szerepet játszanak a különböző hangadások.

Szociális viselkedés:

A füles kárókatonák között számos szociális viselkedés megfigyelhető. Udvarláskor a hímek násztáncot mutatnak be a tojóknak. A tojók lerakása után mindkét szülő kotlik és eteti a fiókákat. A fiókák 6-8 hetes korukra válnak önállóvá.

Mozgás:

A füles kárókatona jó repülő, de viszonylag nehézkesen emelkedik a levegőbe. Gyakran vitorláznak a levegőben. Rövid távon gyorsan tudnak repülni. Hosszabb távolságokra vándorolnak, telelni délre vonulnak.

Territórium:

A füles kárókatonáknak nincs territóriumuk. A kolóniákban együtt élnek, és nem védik a területüket más fajoktól.

Alkalmazkodó képességek:

A füles kárókatona jól alkalmazkodik a változó környezeti feltételekhez. Különféle élőhelyeken képes megélni, és különböző táplálékforrásokhoz is alkalmazkodik. Ez a faj sikerességének egyik kulcsa.

A füles kárókatona (Phalacrocorax auritus) táplálkozása

A füles kárókatona ragadozó madár, elsődleges tápláléka a hal. Ezen kívül fogyaszt rovarokat, rákokat, kétéltűeket, hüllőket és kisebb emlősöket is.

Jellemzői:

• Erős, kampós csőr: A füles kárókatona csőre hosszú, hegyes és kampós végű. Ez a csőr alkalmas a halak megragadására és elfogyasztására.
• Úszóhártyás lábak: A füles kárókatona lábai úszóhártyásak, ami lehetővé teszi számára a vízben való hatékony úszást és merülést.
• Vízálló tollazat: A füles kárókatona tollazata vízhatlan, ami megakadályozza, hogy a madár lehűljön a vízben.

Táplálékforrások:

A füles kárókatona sokféle vízi élőhelyen táplálkozik, beleértve a tavakat, folyókat, tengerpartokat és mocsarakat. Fő tápláléka a hal, de fogyaszt más vízi állatokat is, mint például rákokat, rovarokat, kétéltűeket és hüllőket.

Táplálkozási szokások:

A füles kárókatona csoportosan vagy egyedül is táplálkozhat. Gyakran merül le a víz alá, hogy halakat fogjon. A víz alatt akár 1 percig is képes víz alatt maradni. A halat egészben nyeli le, emésztőrendszere pedig képes megemészteni a csontokat is.

Érdekes tények:

• A füles kárókatona a vízben napi akár 1 kg halat is elfogyaszthat.
• A füles kárókatona emésztőnedvei nagyon erősek, és képesek megemészteni a halak csontait is.
• A füles kárókatona hulladékot termel a táplálkozása során. Ez a hulladék, a guanó, értékes tápanyagforrás lehet más vízi élőlények számára.

A füles kárókatona (Phalacrocorax auritus) fészkelőhelye

Elhelyezkedés:

A füles kárókatona kolóniákban fészkel. A kolóniák magas fákon, sziklapárkányokon, szigeteken vagy mesterséges szerkezeteken (pl. hidak, mólók) helyezkednek el. A kolóniák akár több száz egyedet is számlálhatnak.

Fészek jellemzői:

A füles kárókatona fészke nagy méretű, gallyakból és vízinövényekből épített platform. A fészek belsejét puha anyagokkal, mint a toll és a fű bélelik.

Környezet:

A füles kárókatona nyílt vízfelületeket és sűrű növényzetet kedvelő faj. Fészkelőhelyeihez vízre és bőséges táplálékforrásra van szükség.

Fészeképítés:

A füles kárókatona mindkét ivar részt vesz a fészeképítésben. A fészeképítés tavasszal kezdődik, és több hétig is eltarthat.

Tojásrakás:

A füles kárókatona 2-5 tojást rak le. A tojások fehérek, zöldes foltokkal. A tojásokon mindkét szülő kotlik, a kotlási idő 21-25 nap.

Veszélyeztető tényezők:

A füles kárókatona fészkelőhelyeit számos veszély fenyegeti. A legfontosabb veszélyeztető tényezők az élőhelypusztítás, a vízszennyezés és a zavarások.

Mit tehetünk fészkelőhelyeinek védelméért?

• Támogassuk az élőhelyvédelmi programokat.
• Használjunk környezetbarát tisztítószereket.
• Ne zavarjuk a fészkelő madarakat.
• Támogassuk a fenntartható halászatot.

A füles kárókatona fontos szerepet játszik a vízi ökoszisztémákban. Fészkelőhelyeinek védelmével hozzájárulhatunk a faj megőrzéséhez.

A füles kárókatona (Phalacrocorax auritus) szaporodása

Párzási időszak:

A füles kárókatona tavaszi faj, a párzási időszak február és május között van. A hím ekkor násztáncot mutat be a tojónak, hogy elnyerje a kegyeit. A násztánc során a hém meghajolgatja a fejét, kinyújtja a nyakát, és riszálja a tollazatát. A tojó, ha tetszik neki a hím, akkor párosodni fog vele.

Fészkelés:

A füles kárókatona kolóniákban fészkel. A kolóniák magas fákon, sziklapárkányokon, szigeteken vagy mesterséges szerkezeteken (pl. hidak, mólók) helyezkednek el. A kolóniák akár több száz egyedet is számlálhatnak.

Szaporodási szokások:

A füles kárókatona monogám faj, azaz a párok a szaporodási szezonban összetartanak. Mindkét ivar részt vesz a fészeképítésben és a fiókák nevelésében.

A tojó 2-5 tojást rak le. A tojások fehérek, zöldes foltokkal. A tojásokon mindkét szülő kotlik, a kotlási idő 21-25 nap. A fiókák vakon és csupaszon kelnek ki a tojásból. A szülők etetik a fiókákat, amíg azok el nem érik a repülőképes kort, ami körülbelül 6-8 hét múlva történik meg.

A füles kárókatona (Phalacrocorax auritus) fiókái

Jellemzői:

A füles kárókatona fiókái vakon és csupaszon kelnek ki a tojásból. Tollazatuk csak néhány hetes korukra fejlődik ki teljesen. A fiókák feje és csőre aránytalanul nagy a testükhöz képest. A fiókák lábai még gyengék, és nem tudnak járni.

Kikelés és kezdeti fejlődés:

A fiókák 21-25 nap kotlási idő után kelnek ki a tojásból. Az első napokban a szülők melengetik és védik a fiókákat. A fiókák a szülőktől kapnak táplálékot, amelyet egy speciális csőrgyűrűvel szűrnek ki a szülők torkából.

Etetés és gondozás:

A szülők mindkét ivar részt vesz a fiókák etetésében és gondozásában. A fiókákat puha halhússal etetik, amelyet a szülők a csőrükben hordoznak. A fiókák naponta akár 10-szer is étkeznek. A szülők a fiókákat vízzel is ellátják, amelyet a torkukból öntenek a fiókák csőrébe.

Kirepülés és elhagyás:

A fiókák körülbelül 6-8 hetes korukra válnak repülőképesek. Ekkor elhagyják a fészket, és önállóan kezdenek táplálkozni. A fiatal madarak még további néhány hétig a szülők közelében maradnak, és tőlük tanulják a táplálkozást és a vadászatot.

A füles kárókatona (Phalacrocorax auritus) ismertebb betegségei

A füles kárókatona (Phalacrocorax auritus) számos betegségre fogékony lehet, beleértve a vírusos, bakteriális, gombás és parazita eredetű betegségeket.

Néhány a leggyakoribb betegségek közül:

• Madárinfluenza: Ez egy vírusos megbetegedés, amely súlyos légúti tüneteket okozhat a madaraknál. A madárinfluenza halálos is lehet.

• Botulizmus: Ez egy bakteriális megbetegedés, amely bénulást okozhat a madaraknál. A botulizmus gyakran elhullást okoz.

• Aspergillosis: Ez egy gombás megbetegedés, amely légúti tüneteket okozhat a madaraknál. Az aspergillosis halálos is lehet.

• Coccidiosis: Ez egy parazitaeredetű megbetegedés, amely hasmenést és véres székletet okozhat a madaraknál. A coccidiosis halálos is lehet.

Fontos megjegyezni, hogy ez nem egy kimerítő lista a füles kárókatona által elszenvedett összes betegségről. A madarak számos más betegségre is fogékonyak lehetnek.

A betegségek megelőzése érdekében fontos:

• Egészséges táplálékkal ellátni a madarakat.
• Tiszta és száraz vízzel ellátni a madarakat.
• Rendszeresen tisztítani a madarak élőhelyét.
• Vigyázni a beteg madarakra, és elkülöníteni őket az egészséges madaraktól.

Ha aggódik a füles kárókatona egészségéért, forduljon állatorvoshoz.

Lehetséges ellenfelei, ellenségei

A füles kárókatona (Phalacrocorax auritus) számos ragadozónak és ellenségnek esik áldozatul életciklusa során. Ezek a ragadozók és ellenségek a következő kategóriákba sorolhatók:

Ragadozó madarak:

• Sasok: A sasok, mint a rétisas (Haliaeetus albicilla) és a barna sas (Aquila chrysaetos), erőteljes ragadozók, amelyek képesek leteríteni a kifejlett füles kárókatonákat.
• Válaszkakukk: A válaszkakukk (Clamator glandarius) egy parazita faj, amely tojásait a füles kárókatona fészkjébe rakja. A füles kárókatona fiókái felnevelik a válaszkakukk fiókáit a saját fiókáik rovására.

Emlős ragadozók:

• Róka: A rókák (Vulpes vulpes) opportunista ragadozók, amelyek fészekrablást követnek el, és elkaphatják a fiókákat a fészekből.
• Nyuszthond: A nyuszthond (Lutra lutra) egy vízi emlős, amely halakkal táplálkozik. Versenghet a füles kárókatonával a táplálékért.

Egyéb ellenségek:

• Ember: Az ember a legnagyobb veszélyt jelenti a füles kárókatonára. A vadászat, az élőhelypusztítás és a szennyezés mind negatívan befolyásolják a faj állományát.

Védelmi mechanizmusok:

A füles kárókatonának számos védelmi mechanizmusa van a ragadozók és ellenségek ellen. Ezek a mechanizmusok a következők:

• Csoportban táplálkoznak: A füles kárókatonák gyakran nagy csoportokban táplálkoznak, ami megnehezíti a ragadozók számára a levadászását.
• Jól úsznak és merülnek: A füles kárókatonák kiváló úszók és merülők, ami lehetővé teszi számukra, hogy elmeneküljenek a ragadozók elől a víz alatt.
• Éles csőr és karmok: A füles kárókatonák éles csőrrel és karmokkal rendelkeznek, amelyeket önvédelemre használhatnak.

Védettsége – Természetvédelmi helyzete

A füles kárókatona (Phalacrocorax auritus) Magyarországon védett faj. A Természetvédelmi Törvény alapján tiltott a madarak befogása, tartása, gyilkolása, fészkük és tojásaik károsítása. A faj szigorú védelem alatt áll, ami azt jelenti, hogy a fészkelőhelyeinek védelme is kiemelt fontosságú.

Globálisan a füles kárókatona nem veszélyeztetett faj. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös Listáján „nem fenyegetett” kategóriában szerepel. Azonban a faj helyi szinten veszélyeztetett lehet azélőhelypusztítás, a szennyezés és a túlzott halászat miatt.

Magyarországon a füles kárókatona viszonylag gyakori faj, elsősorban a Dunán és a Tisza mentén, valamint a Balatonon és a Velencei-tó környékén fordul elő. A faj állománya stabilnak tűnik, de a jövőben veszélyt jelenthet rá a klímaváltozás, a vízminőség romlása és a halállományok csökkenése.

A füles kárókatona védelme érdekében fontos:

• Megőrizni a fészkelőhelyeit.
• Csökkenteni a szennyezést.
• Fenntartható halászati ​​gyakorlatokat alkalmazni.
• Tájékoztatni a lakosságot a faj védelmének fontosságáról.

A füles kárókatona (Phalacrocorax auritus) hangja

Hangja mire hasonlít:

A füles kárókatona hangja rekedtes, mély hangzású, kvákogásra emlékeztet. Gyakran hallható a fészkelőhelyeken, ahol a madarak kommunikálnak egymással.

Hangjának jellegzetességei:

A hangok változatosaklehetnek, a rövid, éles kvákktól a hosszabb, dallamosabb hívóhangokig. A madarak testbeszédüket is használják a kommunikációhoz, például a fejüket és a farkukat mozgatják.

Hangkeltés mechanizmusa:

A füles kárókatona hangja a légzsákok és a légcső rezgése révén keletkezik. A hangszín a madár légzsákjainak mérete és alakja, valamint a légcső hossza és átmérője alapján változik.

Hangszínek és jelentésük:

• Rövid, éles kvákkozás: Ezt a hangot a madarak riasztó jelzésként használják, ha veszélyt éreznek.
• Hosszabb, dallamos hívóhangok: Ezt a hangot a madarak a párjuk csalogatására vagy a fészekalj védelmére használják.
• Gyors kvákkozás: Ezt a hangot a madarak a fiókáik hívására használják.

Hangok és kontextus:

A füles kárókatona hangjai a madár aktuális helyzetétől és hangulatától függően változnak. Például a fészkelőhelyen a madarak gyakran hívogatják egymást, míg veszély esetén riasztó hangokat adnak ki.

Hangok változása:

A füles kárókatona hangjai az évszaktól és a madár korától függően is változhatnak. Például a párzási időszakban a madarak gyakrabban hívogatják egymást, míg a fiókák hangja magasabb és élesebb, mint a kifejlett madaraké.

Fontos megjegyezni, hogy a füles kárókatona védett faj Magyarországon. Tilos zavarni, bántani, és fészkét elpusztítani.

Hang: https://xeno-canto.org/contributor/RFTXRYBVBX

A füles kárókatona (Phalacrocorax auritus) érdekességei

• Kiváló úszók és búvárok: A füles kárókatonák akár 1 méter mélyre is lemerülhetnek a víz alá, hogy halat fogjanak. Csontjaikban légzsákok találhatóak, amelyek segítenek nekik a víz alatt lebegve maradni.
• Vízálló tollazat: A füles kárókatonák tollazata vízhatlan, ami megakadályozza, hogy átázzanak a víz alatt.
• Kolóniákban élnek: A füles kárókatonák nagy kolóniákban élnek, amelyek akár több száz egyedet is számlálhatnak. A kolóniákban fészkelnek, együtt táplálkoznak és együtt védik fiókáikat.
• Intelligens madarak: A füles kárókatonák intelligens madarak, amelyeket be lehet tanítani egyszerű feladatok elvégzésére.
• Hasznos madarak: A füles kárókatonák segítenek a halállományok szabályozásában, ami fontos a vízi ökoszisztémák egyensúlyának fenntartása szempontjából.

Egyéb érdekességek:

• A füles kárókatona a leggyakoribb kárókatonafaj Észak-Amerikában.
• A füles kárókatona a nemzeti madár a Bahama-szigeteken.
• A füles kárókatonák néha „vízi kutyáknak” is nevezik, mert szeretnek a vízben úszni és játszani.

 

Kedvenceink:

A füles kárókatona (Phalacrocorax auritus) megjelenése, életmódja, szaporodása, minden fontos infó erről a csodálatos madárról. Ismerd meg.